Miért sós a tenger?
A tengerek és az óceánok sótartalma nem mindenhol egyforma. A sósságot részben meghatározza a vizek területi elhelyezkedése, kiterjedése, a szárazföld közelsége, a folyók vízhozama és az esőzések gyakorisága is. »
A tengerek és az óceánok sótartalma nem mindenhol egyforma. A sósságot részben meghatározza a vizek területi elhelyezkedése, kiterjedése, a szárazföld közelsége, a folyók vízhozama és az esőzések gyakorisága is. »
Az éjszakai égbolton a legszembetűnőbb dolog, amit észreveszünk, az a Hold. Ez a különleges égitest jelentős szerepet tölt be az emberiség életében. A korai időkben istenségként tekintettek rá, később a tudományos kutatások egyik témája lett. »
A Nap - ahogyan mi hívjuk - nem más, mint egy csillag. Ugyanolyan csillag, mint az összes többi, amiket az éjszakai égbolton láthatunk. Számunkra mégis másmilyennek tűnik, hiszen a Nap az egyetlen csillag, amelyet nappal figyelhetünk meg. »
Földünk felszínét egy gázburok öleli körül, amelyet légkörnek vagy más szóval atmoszférának nevezünk. A légkör határát nem lehet pontosan meghatározni, mivel éles határvonal nélkül megy át a világűrbe. Miközben a Föld forog, magával viszi a légkört alkotó gázmolekulákat. »
A természet törvényei, a Nap sugárzása, a Föld forgása, a légkör összetétele, a bioszféra és az óceáni áramlatok mind szerepet játszanak a földi időjárás kialakulásában. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően több éghajlati övezet is létrejött a bolygónkon. »
A városban élő emberek ritkán figyelhetik meg az esti égbolt valódi szépségét. Habár egy fényszennyezett városban is láthatunk este fénylő pontokat az égen, érdemes távolabb menni a nagy lakosságú városokból olyan vidékekre, ahol a fényszennyezettség nem befolyásolja a csillaglest. »
A csillagképek története több ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. Amikor még nem voltak térképek, navigációs rendszerek, telefonok, akkor az emberek kénytelenek voltak megfigyelni a környezetüket, ami alapján tájékozódni tudtak. Sötétedéstől pirkadatig nem volt más támpont, csak a csillagos ég. »