Nagy dolgokról, nem csak kicsiknek.https://anyamiert.hu/https://anyamiert.hu/miert-sos-a-tengerek-vize/https://anyamiert.hu/miert-sos-a-tengerek-vize/Az óceánok sótartalma nem mindenhol azonos. A sósságot meghatározza a vizek elhelyezkedése, kiterjedése, a szárazföld közelsége, a vízhozam és az esőzések.Mon, 05 Apr 2021 00:00:00 GMTBolygónk 2/3 részét víz borítja, ami átlagosan 3,5 %-os (35 gramm/liter) sótartalommal bír. Elsőre azt gondolnánk, hogy csak a tengerek és az óceánok vize sós, hiszen ezt mi is tapasztalhatjuk. Azonban az általunk édesvizűnek nevezett tavak és folyók vize is tartalmaz sót, de ezt az alacsony koncentráció miatt nem érezzük.  *Hullámzó óceán* ## A só eredete a vizekben Az univerzumban egyetlen dolog állandó: a folyamatos változás. Azonban emberi léptékkel mérve bizonyos változások szinte észrevehetetlenek. Bolygónk nem létezett mindig és életciklusa folyamán már rengeteget formálódott. A földi hidroszféra, vagyis a vízburok nagyjából 3,8 - 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. A bolygót záporozó meteorok vizet és a periódusos rendszer elemei közül többet is a földfelszínre juttattak. A becsapódások időszakát követően a felforrósodott felszín elkezdett lehűlni, amelynek hatására vízgőz és szén-dioxid párolgott el, ezzel alakítva a légkört. A lehűlést követően a hosszú esőzések során lehullott csapadék egyre kisebb mértékben tudott elpárologni és feltöltődtek a földkéreg medrei. Így jöttek létre a tavak, folyók, tengerek és az óceánok.  *Élet a víz alatt* Kezdetben a tavak, tengerek édesvizűek voltak. Az őslégkörben jelenlévő szén-dioxid az évezredeken át tartó esőzések során belekerült a vizekbe, amely során annak kémhatása enyhén savas lett. Ennek a savasságnak köszönhető, hogy az esővíz és az olvadékvíz kioldotta a kőzetekből és a felszíni rétegekből az ásványi sókat, mint például nátriumot (Na), klórt (Cl) és magnéziumot (Mg). Ezek a földből kimosott ásványi sók az áramlások segítségével eljutottak a tengerek vizébe, így fokozva azok sósságát.  *Úton az óceán felé* ## Eltérő sótartalom A tengerek és az óceánok sótartalma azonban nem mindenhol egyforma. A sósságot részben meghatározza a vizek területi elhelyezkedése, kiterjedése, a szárazföld közelsége, a folyók vízhozama és az esőzések gyakorisága is. A zárt tengerek vize magasabb sótartalommal bír, mint a nyílt tengereké. A sarkvidékek környéke kevésbé sósabb, hiszen itt nem annyira jelentős a párolgás, mint a melegebb területeken, továbbá az olvadó jég felhigítja ezeket a vizeket. Melegebb, nagy kiterjedésű állóvíz esetén több víz párolog el, így a só koncentrációja is magasabb lesz. A folyóknak is van sótartalma és a folyamatos áramlásnak köszönhetően ennek jelentős része beleáramlik a tengerek vizébe, így növelve azok sósságát. Már műhold által is igazolt tény, hogy az Atlanti-óceán vize sósabb, mint a Csendes-óceáné és az Indiai-óceáné. Ez az Amazonas folyó által az óceánba szállított ásványi anyag tartalomnak is köszönhető. Az egyenlítő mentén azonban láthatóan kisebb a sótartalom a folyamatos esőzések miatt. A legnagyobb sótartalmú vizek között szerepel a Holt-tenger (28%), a Földközi-tenger és a Vörös-tenger. Ellenben a Fekete-tenger és a jegesebb területek tengerei alacsonyabb sótartalommal rendelkeznek.  *A vizek sótartalma - piros: legsósabbak területek, kék: kevésbbé sós területek (Fotó: [ESA-CCI](https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2019/05/Global_sea-surface_salinity))* ## A só hasznosítása A sót valaha az arannyal tartották egyenértékűnek. A kereskedelemben fontos fizetőeszközként szolgált. Azonban ma már nem szenvedünk hiányt belőle. A sóbányák és a tengerek rengetek sót biztosítanak számunkra. A tengeri sót lepárlással nyerik ki. Sajnos az utóbbi évtizedekben az évente az óceánokba kerülő több millió tonnányi műanyag szemét komoly veszélyt jelent az állatvilágra és ránk is. Ugyanis, a sólepárlókon keresztül ezek a szabad szemmel láthatatlan méretű darabkák hozzánk is eljutnak, visszajutnak.  *Salar de Uyuni: A bolíviai sósivatag, a világ legnagyobb kiterjedésű sómezeje. (Fotó: [Luca Galuzzi](http://www.galuzzi.it/))* Az óceánok és tengerek sótartalma több szempontból is nagyon fontos: befolyásolja a tengeri áramlatokat, az éghajlatot és jelentős hatással van az élővilágra is. Mivel só a nátrium legfőbb forrása, ezért elengedhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez. Azonban a mértékletességet fontos szem előtt tartani. A só felhasználása igen széleskörű. Az emberek napi szinten fogyasztanak sót, még akkor is, amikor nem is gondolnánk. A sót ízesítésre, élelmiszerek tartósítására, szépségápolásra, egészségmegőrzésre, gyógyításra egyaránt használják. Így amikor legközelebb a tengernél járunk, vagy csupán valami sósat eszünk, jusson eszünkbe, hogy honnan is ered a só...termeszetP. K.https://anyamiert.hu/a-hold/https://anyamiert.hu/a-hold/Az éjszakai égbolton a legszembetűnőbb dolog, amit észreveszünk, az a Hold. Ez a különleges égitest jelentős szerepet tölt be az emberiség életében. Wed, 01 Apr 2020 00:00:00 GMTAz éjszakai égbolton a legszembetűnőbb dolog, amit észreveszünk, az a Hold. Ez a különleges égitest jelentős szerepet tölt be az emberiség életében. A korai időkben istenségként tekintettek rá, később a tudományos kutatások egyik témája lett. A holdciklusok alapul szolgálnak az ókorban keletkezett naptáraknak és egyes ünnepeknek is. ## Keletkezésének elmélete Évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a bolygónk egy óriási forró kőlabda volt, a Hold még nem létezett. A Földbe rengeteg kisebb kődarab csapódott be az idő folyamán, mígnem egyszer egy akkora ütközés történt, amely során a földfelszín is jelentősen megrongálódott. Az ütküzés miatt létrejött törmelék több millió éven át keringett a Föld körül. A kődarabok a keringés során gyűrűbe rendeződtek, majd összeálltak egyetlen égitestté. Ez a folyamat sok millió év alatt zajlott le. Ez az égitest - ismertebb nevén a Hold - azóta is a Föld égi kísérője.  *A Holdat övező fényjelenség, a holdudvar* ## A Hold geológiája A Föld egyetlen holdja tőlünk 384 ezer kilométerre kering. Míg a nap fénye 8,3 fényperc alatt éri el a Földet, addig a Hold által visszavert napsugarak 1,3 fénymásodperc alatt érnek ide. Átmérője közel negyede a Földének. A Hold felszínét kráterek, hegyek és síkságok borítják. A krátereket nagyrészt meteoritbecsapódások hozták létre. A hegységek kialakulása is ennek köszönhető. A legmagasabb hegyek elérik a 6100 métert. A szélsőségesen ingadozó hőmérséklet (éjszaka -180 ℃, nappal +140 ℃), a folyamatosan a felszínt záporozó, mikrobecsapódásokat okozó kozmikus por és a nagy sebességgel áramló részecskéket tartalmazó napszél következtében a Hold felszínét púderfinomságú holdpor fedi. A felszínt borító sötétebb foltokként látszó síkságokat megszilárdult láva alkotja. A korai csillagászok tengereknek vélték ezeket a foltokat, ezért holdtengereknek nevezték el. A kötött keringés miatt a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.  *A Nap által megvilágított Hold felszíne* ## A Hold hatása a Földre A Hold fontos szerepet játszott az élet kialakulásában. Az árapály jelenség a tenger vízszintjének ritmikus emelkedését és apadását jelenti. A Hold gravitációs vonzása által keltett apály és dagály segítette elő a tengerpartok mentén a vízből kijutó életformák szárazföldi elterjedését. Árapály idején a földfelszín Hold felé néző részei kissé megemelkednek, míg a körülötte lévő területek lesüllyednek. Az így létrejövő hullámhegyeket nevezzük dagálynak. Fordított esetben, amikor hullámvölgy jön létre, apályról beszélünk.  *Apály idején visszahúzódik a víz szintje* ## Holdfázisok A Holdnak a csillagokkal ellentétben nincs saját fénye, csupán a Nap fényét veri vissza. Mivel a Föld a Nap körül kering, a Hold pedig a Föld körül, a napfény a Holdnak mindig más részét világítja meg. A holdfázisok az újholddal kezdődnek. Ez az a holdállás, amikor a felénk eső részt a Nap nem világítja meg. Ezt követően a növekvő holdsarló éjszakáról éjszakára vastagodik, mígnem egy hét alatt eléri a megvilágítottság az első negyedet. Újabb egy hét szükséges ahhoz, hogy a Hold teljes egészében meg legyen világítva. Ezt nevezzük teliholdnak. Ez jelenti a fordulópontot is, amit követően az eddig növekvő félholdból csökkenő lesz. Innentől kezdve a folyamat megfordul és egyre kisebb része kerül megvilágításba az égitestnek. A Hold két hét alatt ismét vékony sarló formájúra csökken, majd teljesen eltűnik, hogy újra újhold lehessen. A holdfázisok nagyjából 29 naponta ismétlődnek meg. Ennek köszönhetően az újholdak és a teliholdak időpontjai évekkel előre pontosan meghatározhatóak. Az ókorban ez a rendszeresség szolgált az idő mérésére.  *Holdfázisok (A Föld különböző területeiről nézve más-más irányba néz a holdsarló)* ### Fogy vagy növekszik? Azt, hogy a Hold éppen fogyó vagy növekvő fázisban van-e, egyszerűen el lehet dönteni. Mindössze azt kell megfigyelnünk, hogy az égitestnek melyik oldala van megvilágítva. Amikor a bal fele látható, akkor *csökken*, ellenkező esetben pedig *dagad* a Hold. E két szó - *csökken* és *dagad* - segítségével azonnal megállapítható a jelenlegi holdfázis. Amikor C betűt formáz a Hold, akkor csökken, amikor D betűre emlékeztető formát látunk, akkor pedig dagad, vagyis növekszik. Ezt a szabályt azonban csak a Föld északi féltekén használhatjuk. A déli féltekén fordítva kell gondolkodni. ## Ember a Holdon A hold megfigyelése már a távcső feltalálása előtti időkben elkezdődött. Mire a technológia fejlettségi szintje lehetővé tette a Hold űrszondákkal való megfigyelését, addigra a kutatásban élen járó országokat már kevésbbé tudományos, mint inkább politikai célok vezérelték. Kezdetben űrszondákkal próbálták megközelíteni a Holdat. A két élenjáró ország a Szovjetunió és az USA volt. A szovjeteknek 1959-ben sikerült először elérniük a Hold felszínét. Az amerikaiaknak ez 1964-ben sikerült. Ezt követően a zökkenőmentes leszállás teljesítése lett a cél. A sikeres leszállásokra először 1966-ban került sor, elsőként ebben is egy szovjet Luna szonda nyert. Az amerikai Surveyor szonda pár hónappal később ért célba. A szondák képeket küldtek a földi megfigyelőknek. Ezzel elősegítették a későbbi emberes küldetéseket.  *A Holdon a gravitáció 1/6-a a földinek, ezért az asztronauták inkább ugráltak, mint sétáltak* Az egyik legismertebb űrkutatási program keretein belül igyekeztek az amerikaiak felkészülni arra, hogy embert juttassanak a Holdra és onnan épségben vissza is térjenek. Több éves felkészülést követően 1967-ben indult útjára az Apollo 1 legénységével együtt, ám ez a küldetés szörnyű tragédiába fulladt. A versenyhelyzet tovább hajtotta a résztvevőket, így 1969. július 21-én Neil Armstrong és Edwin Aldrin lettek az első emberek, akik a Hold felszínére léptek. ## Elő a távcsövekkel... A Hold remek lehetőségeket kínál az amatőr csillagászok számára is. Lenyűgöző látványt nyújt szabad szemmel és távcsővel egyaránt. Bármilyen távcsövet is választunk, megfigyelhetjük a krátereket, hegyeket, tengereket és ha szerencsénk van, egy-egy holdfogyatkozást is megnézhetünk.csillagaszatP. K.https://anyamiert.hu/miert-sut-a-nap/https://anyamiert.hu/miert-sut-a-nap/A Nap ugyanolyan csillag, mint az összes többi, amiket az éjszakai égbolton láthatunk. A Nap az egyetlen csillag, amelyet nappal figyelhetünk meg. Mon, 30 Mar 2020 00:00:00 GMTSüt a Nap! - szoktuk mondani. Mit is takar pontosan ez a jelenség? A Nap - ahogyan mi hívjuk - nem más, mint egy csillag. Ugyanolyan csillag, mint az összes többi, amiket az éjszakai égbolton láthatunk. Számunkra mégis másmilyennek tűnik, hiszen a Nap az egyetlen csillag, amelyet nappal figyelhetünk meg.  *A Nap, a Föld és a Hold* ## Érdekességek a Napról A Nap a Naprendszerünk központi csillaga. Körülötte kering a Föld és a Naprendszerhez tartozó többi bolygó. Mivel ez a csillag van hozzánk a legközelebb, ezért jóval nagyobbnak és fényesebbnek látjuk a többinél. A "legközelebbi" alatt nagyjából 150 millió km-re kell gondolni. Ez több, mintha 3740-szer megkerülnénk a saját bolygónkat! A Nap átmérője a mi bolygónk átmérőjének közel 110-szerese. Ez az arány nagyjából akkora, mint egy gombostű feje és egy nagy narancs mérete közötti különbség. Olyan fényesen ragyog, hogy nappal miatta nem láthatjuk a többi égitestet. Fényessége 8,3 perc alatt éri el a Földet. Amikor megnézünk egy naplementét és a Nap széle is eltűnik a horizonton, akkor valójában már 8,3 perce lebukott, de a fénye csak ennyi idővel később ér el hozzánk.  *Naplemente* ## Milyen színű a Nap? A köztudatban a Nap sárga színű. Azonban a valóság ettől eltérő. A róla érkező fénysugarak igazából fehér színűek. Napszaktól függően mégis úgy tűnik, mintha változna a csillag színe. Ennek oka a Földet körülvevő légkör és a benne rejlő légköri por. Nappal fényes fehéres-sárgásnak látszik, viszont amikor alacsonyabban jár az égen és így vastagabb légköri rétegen kell átjutnia a fénynek, akkor narancsos-vöröses színt ölt magára. ### Miért pont sárga? Az határozza meg, hogy valamit milyen színűnek látunk, hogy milyen hullámhosszú fény jön belőle. Ez lehet kibocsátott vagy visszavert fény egyaránt. Mivel a Nap a látható fény tartományán belül minden hullámhosszon sugároz, ezért a sok-sok színből álló fénysugár fehérré áll össze. Ha az összes színből kivesszük a kéket - ugyanis a légkörben szétszóródó fény kékre festi az eget - akkor sárgát kapunk. Ez az, amit a szemünk érzékel.  *Napfelkelte* ## **Na jó, de miért is süt?** A Nap 3/4 részt hidrogénből áll. A hidrogén a legkönnyebb és egyben leggyakoribb kémiai elem a világegyetemben. Miután a Nap belsejében magfúzió megy végbe, a hidrogén héliummá alakul. A fúziós folyamat közben energia szabadul fel, ami fény és hő formájában szétáramlik a világűrben, aminek egy része minket is elér. Enélkül az energia nélkül nem lenne élet a Földön. ### A Nap fontossága számunkra A Nap méretének, közelségének és melegségének köszönhetően alakulhatott ki a földi élet. A hozzánk eljutó napfény és hő mennyisége ideális környezetet teremtett az élőlények számára.  *Élet a Földön* ### A napsugarak ereje A Nap által kisugárzott energiának hihetetlenül kicsi része éri csak el a Földet. Ennek az energiamennyiségnek egy része elnyelődik a felhőkben, az óceánokban és a szárazföldön, amelyek ezáltal felmelegednek. A napsugarak azon része, ami pedig visszaverődik, az láthatóvá teszi a környezetünket. ### Napenergia: Mire használhatjuk fel? Az emberi kreativitásnak köszönhetően a Nap energiáját sokféleképpen tudjuk hasznosítani. Megújuló energiaforrásnak számít, hiszen bőségesen a rendelkezésünkre áll. A napkollektorok, napelemek segítségével a felfogott energiát átalakíthatjuk hő- vagy elektromos energiává, amellyel felmelegíthetünk létesítményeket (üvegházhatás), működtethetünk járműveket, illetve különböző elektromos eszközöket, melegíthetünk vizet, stb...  *Napelemek* ## Az éltető Nap A Napnak a felsoroltakon kívül sok haszna van még. Hatással van minden élő és nem élő szervezetre is. Ha csak a mindennapokra gondolunk: a reggeli napfény, ami besüt a szobánk ablakán, jókedvre derít. Egy kellemes séta a napsütésben feltölti a szervezetünket D-vitaminnal. A Nap és a Föld egymáshoz viszonyított helyzete határozza meg, hogy éppen milyen évszak van. A jól megszokott körforgások (nappal-éjjel, tavasz-nyár-ősz-tél) nélkül a földi élet nem ilyen lenne.  *Napsütötte őszi erdő* ### A napsütés veszélyei A napsütéssel azonban vigyázni is kell. Közvetlenül soha nem szabad belenézni a Napba, mert a nagy ereje miatt károsítja a szemünket. Nyári melegben óvni kell magunkat és szervezetünket a hosszantartó közvetlen napsugárzástól. Elképzelni is nehéz, milyen forró a Nap, hogy ekkora távolságból is égetni tud. Ezt a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, ha nem figyelünk oda. ## A látszat néha csal ... Az elődeink által tett felfedezések és a mai modern technológia nélkül azt gondolhatnánk, hogy a Nap körülöttünk kering, ami a nappalok és az éjszakák váltakozását is okozza. Azonban ez az elgondolás nem felelne meg a valóságnak. Egy 1500-as évek elején tevékenykedő lengyel csillagász nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása. Ő volt Nikolausz Kopernikusz (1473-1543), aki azt feltételezte, hogy a Nap mozdulatlanul áll és a Föld kering körülötte a többi bolygóval együtt. Ez az elmélet megváltoztatta az akkori világképet és kezdetét vette a tudományos forradalom.  *A Föld és a Nap* Egyszóval, amikor reggel felkel a Nap és átível felettünk az égbolton, hogy utána este lebukhasson a horizonton, akkor igazából a Föld saját tengelye körüli forgását érzékeljük, míg az évszakok változása a Nap körüli keringésnek köszönhető. Mindeközben a Nap "egyhelyben" ragyog.csillagaszattermeszetP. K.https://anyamiert.hu/miert-fuj-a-szel/https://anyamiert.hu/miert-fuj-a-szel/A szél a mindennapjaink része. Van, hogy kellemes szellő formájában tapasztaljuk, máskor viharos erősségeket ölt. Nélküle egész más lenne az élet a Földön.Mon, 18 Feb 2019 00:00:00 GMT## A szél kialakulása Földünk felszínét egy gázburok öleli körül, amelyet légkörnek vagy más szóval atmoszférának nevezünk. A légkör határát nem lehet pontosan meghatározni, mivel éles határvonal nélkül megy át a világűrbe. Miközben a Föld forog, magával viszi a légkört alkotó gázmolekulákat. A bolygónkat körülvevő gázok elegyét nevezzük levegőnek. Az atmoszférát a gravitáció tartja meg az égitest körül. A szél nem más, mint a légkört alkotó levegő áramlása. Ezt az áramlást a helyi nyomáskülönbségek hozzák létre. A földfelszín különböző pontjai egymástól eltérően melegszenek fel. A melegebb levegő alacsonyabb légnyomást, míg a hidegebb levegő magasabb légnyomást eredményez. A nyomáskiegyenlítődés érdekében a nagyobb légnyomású területekről a kisebb légnyomású területekre áramlik át a levegő. Ezt a légáramlást nevezzük szélnek.  *Szélzsák - megmutatja a szél irányát és erősségét* ## A szelek jellemzői A szél iránya, sebessége és kiterjedése alapján sokféle szelet ismerünk. A szél irányát az az égtáj adja meg, ahonnan fúj. Nyugati szél esetén nyugatról érkezik a légáramlat. A hajózás és a légi közlekedés meghatározó elemi navigációs tényezője a szél. Erősségének meghatározására többek között az 1800-as évek elején kidolgozott Beaufort-skálát használhatjuk. Ez a rendszer 12 fokozatot ír le, 0-tól (szélcsend) a 120 km/órás (orkán) szélsebességig. A meteorológiában használatos szélmérő eszköz neve anemométer. A műszer által mért szélirány és szélsebesség az időjárás előrejelzés alapjául is szolgál. ## Rettegett szelek A szélre szüksége van a természetnek, de amikor túllép egy adott sebességhatárt, akkor jó lenne megállítani. A Földön tomboló szelek között szerepel a ciklon, a hurrikán, a tájfun, a monszun, a tornádó és az orkán.  *Szélfútta trópusi pálmafa* A trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény a ciklon. Ez a szélfajta a Távol-Keleten a tájfun, míg az Atlanti-óceán területén a hurrikán nevet viseli. A monszun a tenger felől érkezik és jelentős mennyiségű esőt hoz. Észak-Amerika jellemző időjárási jelensége a tornádó vagy más néven forgószél, amely általában a hurrikán kísérője. 50-60 km/órás szélben a fák vékonyabb gallyai letörnek, a 75-85 km/órás légáramlás pedig már gyengébb fákat is kidönt, épülteket rongál meg. Azokat a szeleket, amik meghaladják a 100 km/órás légáramlást, orkán erejű szélként emlegetjük és súlyos pusztításokat végez.  *Tornádó (forgószél)* ## Szélből energiát Energiát sokféle módon nyerhetünk a természet erőiből. A szélenergia nem más, mint a szél mozgási energiájának hasznosítása. Mivel a légáramlás állandóan jelen van a Földön, így kimeríthetetlen forrásként szolgál az energiaiparnak. Kezdetben olyan gépezeteket építettek, amik a szél energiáját mechanikai erővé konvertálták át. Ehhez nem kellett más, mint néhány tengelyre szerelt lapát. Ezek a gépek a szélmalmok. Legtöbbször gabonát őröltek a malomban, de másra, például víz szivattyúzására is alkalmazták. Ezt a kezdetleges technológiát váltotta fel a mai modern szélturbina, amely elektromos áram termelésére képes. Mivel a szél sebessége a magassággal nő, így a torony mérete akár 100 méter is lehet (vagy még magasabb), aminek a tetején 45 méteres forgólapátok segítik az energiatermelést.  *Szélturbinák* A szélfarmokat a földfelszín adottságainak megfelelően telepítik olyan helyekre, ahol elegendő energiatermelést lehet végezni. Szárazföldön és vízen egyaránt működnek szélerőművek. Vannak olyan országok, ahol a szélenergia fontos szerepet játszik az áramellátásban. Például Dánia áramának 20%-át a szél termeli meg, míg hazánkban ez az érték elenyésző. ## A szél szerepe A szél a mindennapjaink része. Szerepet játszik a növények beporzásától, a tenger hullámzásain át, a levegőnk frissen tartásában. Kialakulása egy komplex körforgás eredménye. Van, hogy kellemes szellő formájában tapasztaljuk, máskor viharos erősségeket ölt. Egy biztos, nélküle egész más lenne az élet a Földön.termeszetP. K.https://anyamiert.hu/miert-valtakoznak-az-evszakok/https://anyamiert.hu/miert-valtakoznak-az-evszakok/A természet törvényei, a Nap sugárzása, a Föld forgása, a légkör összetétele, a bioszféra és az óceáni áramlatok mind befolyásolják a földi időjárást.Mon, 18 Feb 2019 00:00:00 GMT## Éghajlati övezetek A természet törvényei, a Nap sugárzása, a Föld forgása, a légkör összetétele, a bioszféra és az óceáni áramlatok mind szerepet játszanak a földi időjárás kialakulásában. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően több éghajlati övezet is létrejött a bolygónkon. Ilyen többek között a hideg, a mérsékelt és a forró égöv. Az általunk jól ismert négy évszak - a tavasz, a nyár, az ősz és a tél - a mérsékelt égövre jellemző. Máshol, például a trópusi területeken, két évszakot különböztetünk meg, az esőset és a szárazat. Az állandóan fagyos sarkvidéki területek a hó és a jég birodalmai, ellenben az Egyenlítő mentén meleg, csapadékos, fülledt nyár uralkodik egész évben.  ## Keringés és forgás A földi időjárás évente ismétlődő, hosszabb szakaszait nevezzük évszakoknak. Az adott évszakra jellemző hőmérséklet kialakulásának két fő előidézője van. Az egyik, hogy a Föld kering a Nap körül. Bolygónk 365 nap alatt kerüli meg a Napot. *(Érdekesség: Csillagászati megközelítés szerint ez az idő 365,25 nap. Ebből következik, hogy négy évente szökőévet tartunk, amikor a február hónap 28 nap helyett 29 napos lesz.)* Miközben a Föld szüntelenül kering a központi csillagunk, vagyis a Nap körül, közben a saját tengelye körül is forog. Ezt a forgást szerencsére mi nem érezzük. Mindössze abban nyilvánul meg számunkra, hogy reggel keleten felkel a Nap, áthalad a fejünk felett az égbolton, végül este lebukik a nyugati horizonton. Amíg nálunk éjszaka van, addig a Föld másik felén nappal van. Ez a ciklus naponta, azaz 24 óránként ismétlődik.  *Nappal és éjjel a Földön* ## Hogyan befolyásolja mindez az évszakok változását? A kulcsszó a tengelyferdeség. A Föld képzeletbeli forgástengelye nem merőleges a keringési pálya síkjára. A tengelyferdeség következtében egy adott földrajzi ponton az év során változik a Nap sugárzásának beesési szöge.  A Nap által kisugárzott energiamennyiségnek csak egy nagyon kis része jut el hozzánk. Ennek az energiamennyiségnek egy részét elnyelik a felhők, az óceánok és a szárazföld. Az elnyelt energia melegíti fel az adott közeget, például a talajt. Minél merőlegesebben érkeznek a napsugarak a földfelszínre, az annál jobban felmelegszik. Ezért van az, hogy nyáron, amikor felettünk delel a Nap, sokkal melegebb van, mint télen, amikor alacsonyabban jár és kevesebb ideig látható. ### Érdekesség A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül. Amikor az északi****féltekén tél van, akkor közelebb keringünk a Naphoz, nyáron pedig távolabb. ## Észak és Dél Az általunk megszokott évszakok a Föld északi féltekén a következőképpen alakulnak: - Tavasz: március, április, május - Nyár: június, július, augusztus - Ősz: szeptember, október, november - Tél: december, január, február A déli féltekén ennek pont az ellenkezője történik: - Tavasz: szeptember, október, november - Nyár: december, január, február - Ősz: március, április, május - Tél: június, július, augusztus Minden évszak más és más. Ennek megfelelően mindenkinek megvan a maga kedvence. Van, aki a borús téli estéket kedveli a kandalló mellett, míg másokat a tavaszi természet ébredése kápráztat el. Olyan is akad, aki imádja a napfényt és a forró nyári napokat a tengerparton, vagy az őszi erdő színkavalkádját csodálja. > "Diversitas delectat!" - A változatosság gyönyörködtet...termeszetP. K.https://anyamiert.hu/az-egbolt-kinalatabol-a-csillagok/https://anyamiert.hu/az-egbolt-kinalatabol-a-csillagok/A csillag nem más, mint egy forró gázgömb. Olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik.Sun, 27 Jan 2019 00:00:00 GMTA városban élő emberek ritkán figyelhetik meg az esti égbolt valódi szépségét. Habár egy fényszennyezett városban is láthatunk este fénylő pontokat az égen, érdemes távolabb menni a nagy lakosságú városokból olyan vidékekre, ahol a fényszennyezettség nem befolyásolja a csillaglest. Amennyiben kiiktatjuk a képletből a mesterséges fényforrásokat, lenyűgöző látvány fog a szemünk elé tárulni. Megfelelő körülmények mellett a szabad szemmel látható égitestek száma igen nagy, azonban akik komolyabb céllal fürkészik az eget, azok különböző távcsöveket és teleszkópokat használnak. Amiket az égbolt a szemünk, teleszkópunk elé tár: a Hold, csillagok, bolygók, műholdak, galaxisok, csillagködök ...  *A csillagos égbolt és a Tejút látványa fényszennyezettség nélkül* ## Miért fényes a csillag? A csillag nem más, mint egy forró gázgömb. Olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik. Méretük, hőmérsékletük és színük eltérő. A hőmérséklet határozza meg, hogy milyen színűnek látszik a csillag. Léteznek fehér, kék, narancssárga és vörös csillagok is. Az előbbiek a legforróbbak, míg az utóbbiak hűvösebb égitestek. Méret alapján megkülönböztetünk törpéket, óriásokat, szuperóriásokat és hiperóriásokat is. ## Hogyan lehet eldönteni, hogy csillagot látunk-e? Azok a fénypontok, amelyek pislákolnak, vagy szakszóval szcintillálnak, azok nagy valószínűséggel csillagok. Ez a villódzó jelenség a földi légkör áramlásainak köszönhető. Amennyiben a pont gyorsan mozog, repülőgépet vagy műholdat látunk. ## Ismertebb csillagok A legközelebbi és egyben legismertebb csillagot azonban nem az esti égbolton kell keresni. Földtől mért távolsága: ~149.6 millió km, átmérője: ~1.4 millió km. Mi úgy nevezzük: a Nap. A Nap a naprendszerünk központi csillaga, körülötte kering a Föld és a naprendszerünk többi bolygója (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz)  *A hozzánk legközelebbi csillag, a Nap* A legfényesebben ragyogó csillag a Szírius (Kutyacsillag), ami a Nagy Kutya csillagkép része. Az egyik legnagyobb ismert csillag a VY Canis Majoris nevet kapta. Átmérője ~2 milliárd km. Az égbolt egyik legfontosabb csillaga a Polaris, ismertebb nevén a Sarkcsillag. Mivel a Föld folyamatosan forog, úgy tűnik, hogy a csillagok is elmozdulnak a helyükről. A Sarkcsillag viszont mindig ugyanazon a ponton látható az Északi-sark felett, így mutatva meg az északi irányt. ## A csillagok megfigyelése Az égitestek beazonosításához használhatunk csillagatlaszt, azonban már léteznek különböző telefonos alkalmazások is, amikkel pillanatok alatt beazonosíthatunk minden fénylő pontot az égbolton. **Könyvajánló, nem csak kicsiknek:** [Stuart Atkinson: Az égbolt titkai](https://www.libri.hu/konyv/stuart_atkinson.az-egbolt-titkai.html) **Érdekesség:** [Star Size Comparison](https://www.youtube.com/watch?v=GoW8Tf7hTGA)csillagaszatP. K.https://anyamiert.hu/mit-keres-az-egen-a-vadasz/https://anyamiert.hu/mit-keres-az-egen-a-vadasz/Az emberi fantáziának köszönhetően, ha bizonyos csillagokat egy képzeletbeli vonallal összekötünk, akkor különféle alakzatokat fedezhetünk fel.Sun, 27 Jan 2019 00:00:00 GMT## A csillagképek története A csillagképek története több ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. Amikor még nem voltak térképek, navigációs rendszerek, telefonok, akkor az emberek kénytelenek voltak megfigyelni a környezetüket, ami alapján tájékozódni tudtak. Sötétedéstől pirkadatig nem volt más támpont, csak a csillagos ég. Idővel úgy néztek fel rá, mint egy térképre, amely megmutatta az utat. Az emberi fantáziának köszönhetően, ha bizonyos csillagokat egy képzeletbeli vonallal összekötünk, akkor különféle alakzatokat, mintákat fedezhetünk fel. Ezekből az elképzelt csoportosításokból jöttek létre a csillagképek, más néven konstellációk.  *Az éjszakai égbolt* Ha jókor és jó helyen nézünk fel az égboltra, számos olyan fénypontot láthatunk, amelyek nagyobbak és fényesebbek a többinél. Anélkül, hogy ismernénk a csillagképeket, van rá esély, hogy magunktól is észreveszünk néhányat. Az egy konstellációhoz tartozó csillagok nagyjából azonos látóirányba esnek. Hasznos tudni, hogy ezek az égi minták az év során látszólag folyamatosan vándorolnak. Ahogy változnak az évszakok, úgy változik az égi mozi vetítése is. Más csillagképek tárulnak a szemünk elé egy nyári estén, mint ősszel, télen vagy tavasszal. Ennek oka a bolygó Nap körüli keringése. A Föld mindeközben saját képzeletbeli tengelye körül is forog, így egyetlen éjszaka alatt is megfigyelhető a fénypontok elmozdulása. Egy hosszú expozíciós idejű asztrofotón nagyon látványosan szemléltethető, hogyan és milyen irányba forog a Föld.  *Bizonyíték a Föld forgására* ## A téli égbolt kínálata Télen a korai sötétedés miatt több idő kínálkozik az égitestek megfigyelésére. A hideg időjárás is kedvez a csillagok jobb láthatóságának. A csillagokhoz, csillagképekhez tartozó nevek, történetek gyakran a görög mitológián alapszanak. Európában már az ókori görögök is nevet adtak a csillagoknak. Ma is ezeknek az elnevezéseknek a latin változatát használjuk. Egyik kedvenc csillagképem a Vadásznak is nevezett Orion. Tiszta időben könnyen észrevehető ez a látványos minta. A középen látható három csillag alkotja az Orion-övet. Az öv felett és alatt is két-két csillag figyelhető meg kissé széthúzva a sarkakat. A bal felső csillag a narancssárgán fénylő Betelgeuse, a jobb alsó pedig a kéken ragyogó Rigel. Mindkét csillag szuperóriás.  *Az Orion csillagkép és a Szíriusz* ### Érdekesség A mi Napunk átmérője megközelítőleg 1,4 millió km, és sárga törpének számít. A Rigel (7. legfényesebb csillag) átmérője 90 millió km, míg a Betelgeuse (9. legfényesebb csillag) 1 550 millió km-es átmérőjével sem éri el a legnagyobb ismert csillag méretét. Az égen mi mégis csak egy fénypontot látunk, ezért szinte elképzelhetetlen, hogy milyen messziről érkezik hozzánk ezeknek a csillagoknak a fénye. Az égbolt legfényesebb csillagát, a Szíriuszt, a Nagy Kutya (Canis Majoris) csillagképben találjuk meg. Fényessége miatt azonban ezt az égitestet hamarabb észrevesszük, mint magát a csillagképet. Felhőtlen estéken jól látható a pulzálása, villódzása. Amennyiben kedvet kaptál a csillagászkodáshoz, kisebb városi fény mellett is bátran megkeresheted a fentebb említett csillagokat. Télen, tiszta időben nem fog csalódás érni. ### További télen látható csillagképek Kis Kutya (Canis Minor), Bika (Taurus), Ikrek (Gemini), Szekeres (Auriga) ### Könyvajánló, nem csak kicsiknek [Stuart Atkinson: Az égbolt titkai](https://www.libri.hu/konyv/stuart_atkinson.az-egbolt-titkai.html)csillagaszatP. K.