Süt a Nap! - szoktuk mondani. Mit is takar pontosan ez a jelenség?

A Nap - ahogyan mi hívjuk - nem más, mint egy csillag. Ugyanolyan csillag, mint az összes többi, amiket az éjszakai égbolton láthatunk. Számunkra mégis másmilyennek tűnik, hiszen a Nap az egyetlen csillag, amelyet nappal figyelhetünk meg.

A Nap, a Föld és a Hold

Érdekességek a Napról

A Nap a Naprendszerünk központi csillaga. Körülötte kering a Föld és a Naprendszerhez tartozó többi bolygó. Mivel ez a csillag van hozzánk a legközelebb, ezért jóval nagyobbnak és fényesebbnek látjuk a többinél. A "legközelebbi" alatt nagyjából 150 millió km-re kell gondolni. Ez több, mintha 3740-szer megkerülnénk a saját bolygónkat! A Nap átmérője a mi bolygónk átmérőjének közel 110-szerese. Ez az arány nagyjából akkora, mint egy gombostű feje és egy nagy narancs mérete közötti különbség.

Olyan fényesen ragyog, hogy nappal miatta nem láthatjuk a többi égitestet. Fényessége 8,3 perc alatt éri el a Földet. Amikor megnézünk egy naplementét és a Nap széle is eltűnik a horizonton, akkor valójában már 8,3 perce lebukott, de a fénye csak ennyi idővel később ér el hozzánk.

Naplemente

Milyen színű a Nap?

A köztudatban a Nap sárga színű. Azonban a valóság ettől eltérő. A róla érkező fénysugarak igazából fehér színűek. Napszaktól függően mégis úgy tűnik, mintha változna a csillag színe. Ennek oka a Földet körülvevő légkör és a benne rejlő légköri por. Nappal fényes fehéres-sárgásnak látszik, viszont amikor alacsonyabban jár az égen és így vastagabb légköri rétegen kell átjutnia a fénynek, akkor narancsos-vöröses színt ölt magára.

Miért pont sárga?

Az határozza meg, hogy valamit milyen színűnek látunk, hogy milyen hullámhosszú fény jön belőle. Ez lehet kibocsátott vagy visszavert fény egyaránt. Mivel a Nap a látható fény tartományán belül minden hullámhosszon sugároz, ezért a sok-sok színből álló fénysugár fehérré áll össze. Ha az összes színből kivesszük a kéket - ugyanis a légkörben szétszóródó fény kékre festi az eget - akkor sárgát kapunk.
Ez az, amit a szemünk érzékel.

Napfelkelte

Na jó, de miért is süt?

A Nap 3/4 részt hidrogénből áll. A hidrogén a legkönnyebb és egyben leggyakoribb kémiai elem a világegyetemben. Miután a Nap belsejében magfúzió megy végbe, a hidrogén héliummá alakul. A fúziós folyamat közben energia szabadul fel, ami fény és hő formájában szétáramlik a világűrben, aminek egy része minket is elér. Enélkül az energia nélkül nem lenne élet a Földön.

A Nap fontossága számunkra

A Nap méretének, közelségének és melegségének köszönhetően alakulhatott ki a földi élet. A hozzánk eljutó napfény és hő mennyisége ideális környezetet teremtett az élőlények számára.

Élet a Földön

A napsugarak ereje

A Nap által kisugárzott energiának hihetetlenül kicsi része éri csak el a Földet. Ennek az energiamennyiségnek egy része elnyelődik a felhőkben, az óceánokban és a szárazföldön, amelyek ezáltal felmelegednek. A napsugarak azon része, ami pedig visszaverődik, az láthatóvá teszi a környezetünket.

Napenergia: Mire használhatjuk fel?

Az emberi kreativitásnak köszönhetően a Nap energiáját sokféleképpen tudjuk hasznosítani. Megújuló energiaforrásnak számít, hiszen bőségesen a rendelkezésünkre áll.

A napkollektorok, nepelemek segítségével a felfogott energiát átalakíthatjuk hő- vagy elektromos energiává, amellyel felmelegíthetünk létesítményeket (üvegházhatás), működtethetünk járműveket, illetve különböző elektromos eszközöket, melegíthetünk vizet, stb...

Napelemek

Az éltető Nap

A Napnak a felsoroltakon kívül sok haszna van még. Hatással van minden élő és nem élő szervezetre is. Ha csak a mindennapokra gondolunk: a reggeli napfény, ami besüt a szobánk ablakán, jókedvre derít. Egy kellemes séta a napsütésben feltölti a szervezetünket D-vitaminnal. A Nap és a Föld egymáshoz viszonyított helyzete határozza meg, hogy éppen milyen évszak van. A jól megszokott körforgások (nappal-éjjel, tavasz-nyár-ősz-tél) nélkül a földi élet nem ilyen lenne.

Napsütötte őszi erdő

A napsütés veszélyei

A napsütéssel azonban vigyázni is kell. Közvetlenül soha nem szabad belenézni a Napba, mert a nagy ereje miatt károsítja a szemünket. Nyári melegben óvni kell magunkat és szervezetünket a hosszantartó közvetlen napsugárzástól. Elképzelni is nehéz, milyen forró a Nap, hogy ekkora távolságból is égetni tud. Ezt a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, ha nem figyelünk oda.

A látszat néha csal ...

Az elődeink által tett felfedezések és a mai modern technológia nélkül azt gondolhatnánk, hogy a Nap körülöttünk kering, ami a nappalok és az éjszakák váltakozását is okozza.

Azonban ez az elgondolás nem felelne meg a valóságnak. Egy 1500-as évek elején tevékenykedő lengyel csillagász nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása. Ő volt Nikolausz Kopernikusz (1473-1543), aki azt feltételezte, hogy a Nap mozdulatlanul áll és a Föld kering körülötte a többi bolygóval együtt. Ez az elmélet megváltoztatta az akkori világképet és kezdetét vette a tudományos forradalom.

A Föld és a Nap

Egyszóval, amikor reggel felkel a Nap és átível felettünk az égbolton, hogy utána este lebukhasson a horizonton, akkor igazából a Föld saját tengelye körüli forgását érzékeljük, míg az évszakok változása a Nap körüli keringésnek köszönhető. Mindeközben a Nap "egyhelyben" ragyog.