A szél kialakulása
Földünk felszínét egy gázburok öleli körül, amelyet légkörnek vagy más szóval atmoszférának nevezünk. A légkör határát nem lehet pontosan meghatározni, mivel éles határvonal nélkül megy át a világűrbe. Miközben a Föld forog, magával viszi a légkört alkotó gázmolekulákat. A bolygónkat körülvevő gázok elegyét nevezzük levegőnek. Az atmoszférát a gravitáció tartja meg az égitest körül.
A szél nem más, mint a légkört alkotó levegő áramlása. Ezt az áramlást a helyi nyomáskülönbségek hozzák létre. A földfelszín különböző pontjai egymástól eltérően melegszenek fel. A melegebb levegő alacsonyabb légnyomást, míg a hidegebb levegő magasabb légnyomást eredményez. A nyomáskiegyenlítődés érdekében a nagyobb légnyomású területekről a kisebb légnyomású területekre áramlik át a levegő. Ezt a légáramlást nevezzük szélnek.
A szelek jellemzői
A szél iránya, sebessége és kiterjedése alapján sokféle szelet ismerünk. A szél irányát az az égtáj adja meg, ahonnan fúj. Nyugati szél esetén nyugatról érkezik a légáramlat. A hajózás és a légi közlekedés meghatározó elemi navigációs tényezője a szél. Erősségének meghatározására többek között az 1800-as évek elején kidolgozott Beaufort-skálát használhatjuk. Ez a rendszer 12 fokozatot ír le, 0-tól (szélcsend) a 120 km/órás (orkán) szélsebességig. A meteorológiában használatos szélmérő eszköz neve anemométer. A műszer által mért szélirány és szélsebesség az időjárás előrejelzés alapjául is szolgál.
Rettegett szelek
A szélre szüksége van a természetnek, de amikor túllép egy adott sebességhatárt, akkor jó lenne megállítani. A Földön tomboló szelek között szerepel a ciklon, a hurrikán, a tájfun, a monszun, a tornádó és az orkán.
A trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény a ciklon. Ez a szélfajta a Távol-Keleten a tájfun, míg az Atlanti-óceán területén a hurrikán nevet viseli. A monszun a tenger felől érkezik és jelentős mennyiségű esőt hoz. Észak-Amerika jellemző időjárási jelensége a tornádó vagy más néven forgószél, amely általában a hurrikán kísérője. 50-60 km/órás szélben a fák vékonyabb gallyai letörnek, a 75-85 km/órás légáramlás pedig már gyengébb fákat is kidönt, épülteket rongál meg. Azokat a szeleket, amik meghaladják a 100 km/órás légáramlást, orkán erejű szélként emlegetjük és súlyos pusztításokat végez.
Szélből energiát
Energiát sokféle módon nyerhetünk a természet erőiből. A szélenergia nem más, mint a szél mozgási energiájának hasznosítása. Mivel a légáramlás állandóan jelen van a Földön, így kimeríthetetlen forrásként szolgál az energiaiparnak.
Kezdetben olyan gépezeteket építettek, amik a szél energiáját mechanikai erővé konvertálták át. Ehhez nem kellett más, mint néhány tengelyre szerelt lapát. Ezek a gépek a szélmalmok. Legtöbbször gabonát őröltek a malomban, de másra, például víz szivattyúzására is alkalmazták. Ezt a kezdetleges technológiát váltotta fel a mai modern szélturbina, amely elektromos áram termelésére képes. Mivel a szél sebessége a magassággal nő, így a torony mérete akár 100 méter is lehet (vagy még magasabb), aminek a tetején 45 méteres forgólapátok segítik az energiatermelést.
A szélfarmokat a földfelszín adottságainak megfelelően telepítik olyan helyekre, ahol elegendő energiatermelést lehet végezni. Szárazföldön és vízen egyaránt működnek szélerőművek. Vannak olyan országok, ahol a szélenergia fontos szerepet játszik az áramellátásban. Például Dánia áramának 20%-át a szél termeli meg, míg hazánkban ez az érték elenyésző.
A szél szerepe
A szél a mindennapjaink része. Szerepet játszik a növények beporzásától, a tenger hullámzásain át, a levegőnk frissen tartásában. Kialakulása egy komplex körforgás eredménye. Van, hogy kellemes szellő formájában tapasztaljuk, máskor viharos erősségeket ölt. Egy biztos, nélküle egész más lenne az élet a Földön.